Anne Marie Thow a Sydney Egyetemről és Corinna Hawkes a brazil Sao Paolo egyetemről közösen hasonlították össze az importot, a termelést és elérhetőséget különféle árucikkek esetében a vámtarifák változása szempontjából számos Közép-Amerikai országban. Thow elmondta: „Az elmúlt két évtizedben Közép-Amerika kiterjedt kereskedelmi liberalizáción ment keresztül, nemrégiben pedig aláírták az Egyesült Államokkal a Szabadkereskedelmi Egyezményt. Ez egészségügyi változásokat vont maga után a térségben. Pontosabban elősegítették a 'táplálkozási átalakulást', mely összefügg azzal, hogy egyre több a cukorbeteg, szívbeteg és daganatos elváltozás.”

Közép-Amerikában az átlagos vámtarifa az 1985-ös 45 %-ról 2000-re nagyjából 6 %-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan 1990/92 és 2003/05 között több mint kétszeresére emelkedett az élelmiszerek importja a közép-amerikai államokba, 4,5 millió tonnáról 9,6-ra. Ebben a periódusban a feldolgozott sajtfélék (pl. szeletelt sajt) importja 3 215 %-kal nőtt, a zöldség-és gyümölcsbehozatal 23 %-át pedig a sült krumpli tette ki. Thow szerint „Közép-Amerikában a liberalizáció úgy tűnik, hogy közvetlenül befolyásolta a hús és a feldolgozott ételek elérhetőségét, árát, melyek közül a legtöbb energiadús, sok zsírt, cukrot és sót tartalmaz.”

A kutatók következtetése: "Míg vannak érvek a liberalizáció mellett és ellen is, fontos, hogy felmérjük hatását a szegényebb rétegekre. A jövedelmet és az elosztást befolyásoló tényezők fontosak az étrend és az egészségi állapot meghatározása szempontjából. Ezek a faktorok valószínűleg sokkal jelentősebbek a szegény rétegeknél az egyoldalú táplálkozás szempontjából.”