Magyarországon negyvenkét kullancsfaj honos, közülük tucatnyi az embert és háziállatait - például kutyát, macskát - támadja, a többi kizárólag bizonyos erdei vadak vérét szívja. A kullancsok többsége a lombos erdők lakója. Az állatok másfél méteres magasságban élnek, innen mérik be az alant sétáló áldozatokat az elülső lábaikon lévő "biológiai radarjuk" segítségével.

A kullancscsípés útján terjedő betegségek képzeletbeli ranglistájának vezetője az agyvelőgyulladás. A fertőződést követő 7-14 nap múlva influenzára emlékeztető tünetek jelentkeznek, majd egy hét után panaszmentes lesz az illető. A betegség második fázisa azonban magas lázzal kezdődik, majd fejfájással, depresszióval, memóriazavarral és heves hányingerrel folytatódik. A betegek 15-20 százalékánál maradandó szövődményt okoz az agyvelőgyulladás, egy-két százalékuk pedig a leggondosabb kezelés ellenére is meghal. A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás ellen kapható védőoltás.

A másik ismert kullancs által terjesztett betegség a Lyme-kór, amely kevés egyértelmű tünetet produkál. A betegség - amelynek lappangási ideje akár évekig is elnyúlhat - jól gyógyítható antibiotikummal, de a felépüléshez hónapok szükségesek.

Nem minden kullancscsípés okoz fertőzést, becslések szerint a Magyarországon élő élősködők 10-20 százaléka lehet fertőzött. A kullancsok a nyugati országrészen kívül Pest, Nógrád és Heves megyében a legelterjedtebbek, egyetlen kiránduláson akár négy-öt kullancs is összeszedhető. A vérszívó a testhajlatokat kedveli, ahol vékonyabb a bőr.

A kifejlett állat szakszerű eltávolító eszköze a gyógyszertárakban kapható kullancseltávolító kanál. Nem szabad tűvel, hegyes, lapos végű csipesszel operálni, mivel így felszakíthatjuk a potrohot, s a fertőzött kullancs béltartalma a szervezetbe kerül. A legrosszabb, ha a kullancs kiálló potrohát tekergetni kezdjük, ilyenkor ugyanis a rémült állat még beljebb ássa magát. A csípés helyét jóddal, alkohollal, kölnivel fertőtlenítsük, majd öt-hat héten keresztül figyeljük.