Az Oslo-i Egyetem munkatársa, Anne Marte W. Johansen és kollégái szerint a legtöbb A-vitamint fogyasztó anyák gyermekeinél feleannyi esetben fordul elő szájpad-hasadék, mint a legkevesebbet fogyasztóknál. „Ez az eredmény is alátámasztja a változatos és egészséges étrend jelentőségét a terhesség alatt” – mondta Johansen.

„Mind a túlzott, mind az elégtelen A-vitamin fogyasztáshoz számtalan fejlődési rendellenességet társítottak ember- és állat vizsgálatokban. Bár embereknél a mellékhatásokat okozó mennyiség nem ismert, a napi 3 mg-os bevitel általánosan elfogadott és biztonságosnak tekinthető.” – magyarázta a szakember.

„A norvégok relatíve nagy mennyiségű A-vitamint fogyasztanak” – írják Johansen és kollégái az American Jounral of epidemiology c. szaklapban. „Mégis viszonylag magas az ajak- és szájpad-hasadék előfordulása” – áll a tanulmányban.

A szájüregi fejlődési rendellenességek és az A-vitamin közötti összefüggés megfejtésére a kutatók 535 olyan nőt vizsgáltak meg, akinek 1996 és 2001 között szájpad-hasadékban, ajak-hasadékban, vagy mindkettőben szenvedő gyermeke született, és összehasonlították 693 egészséges gyermeket világra hozó édesanyával.

Az eredmények alapján azoknál a nőknél, akiknek a fogyasztása a felső 25%-ba tartozott, 53%-al ritkábban észleltek szájpad-hasadékot gyermekeiknél, ugyanakkor nem volt ilyen különbség az ajak-hasadékot illetően, ami alátámasztja azt a korábbi elképzelést, hogy a két betegségnek különböző oka van.

„Annak ellenére, hogy az A-vitamin csökkentheti a szájpad-hasadék előfordulását, tartózkodnunk kell a magas dózisoktól” – mondta Johansen - „mint minden más vitamin esetében a túl kevés és a túl sok is ártalmas lehet a magzat számára.” Ennek ellenére a legmagasabb dózist fogyasztóknál (5%, átlag 3.8 mg naponta) nem jelentkezett fokozott kockázat a hasadékokat illetően.

Johansen szerint a norvégoknál gyakori terhességi dohányzás is szerepet játszhat a viszonylag magas arányban előforduló szájüregi rendellenességek kialakulásában.