A felfedezést tevő amerikai kutatók (Duke egyetem, Durham) szerint minden második szívroham olyan embert sújt, akinél nem merült fel az orvosok által ismert, hagyományos előjel (magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbaj). Kérdőíven vallott 121 személy arról, kiegyensúlyozottnak és nyugodtnak, ill. ingerültnek és bosszankodónak tartja-e magát. Az ezt követő vérvizsgálatok kimutatták, hogy a magukat gyakran izgatottnak, szomorúnak mondók vérében a többihez képest két-háromszoros a CRP-érték. Korábban is tudták, a stressz a könnyen izgulóknál fokozza a noradrenalin termelését - ez az ún. stresszhormon hat az immunrendszerre, serkentve olyan gének működését, amelyek könnyű, de krónikus gyulladási folyamatokat okoznak, e gyulladások viszont növelik a szívre nézve veszélyes CRP termelését.
A szív megbetegedése szempontjából - az eddigi ismeretek szerint számon tartott - rizikóval élők csoportjához tartozóknál: dohányosnál, cukorbetegnél, ill. azoknál, akiknek magas a koleszterinszintje, ugyancsak magas CRP-szintet mértek.
A nagyon elhízottak legalább annyira betegek, s csaknem akkora veszélyben élnek, mint a diagnosztizált szívbajosok, állítja egy amerikai tudós. Kórosan elhízottak (45 kiló feletti súlyfelesleggel) adatait hasonlították össze szívbeteg, ill. túlsúlyos, de nem drámaian kövér páciensek kórtörténetével (Michigan). Azt tapasztalták, a beteg szívűeknél a szerv folyamatosan elveszíti azon képességét, hogy megfelelő mennyiségű friss vért pumpáljon a szervezetbe.
Az elégtelen vérellátás miatt pedig az érintettek 5 éven belül meghalnak. Az egészséges középkorú szive másodpercenként, testsúly kilogrammonként átlagosan 30 milliliter vért pumpál át az ereken. A rendszeresen edző átlag 55 milliliter friss vérrel látja el sejtjeit. A szívbeteg másodpercenkénti vérellátása testsúly kg-ként 16,5, a súlyosan elhízottaké alig több, vagyis 18,8 milliliter. A (nem drámaian) túlsúlyos, amúgy egészséges ember teljesítménye másodperceként 21,3 ml vér. A súlyosan elhízott szívének teljesítménye így nagyon hasonló a keringési kórban szenvedőéhez. Mindkét csoportnál rendkívüli kockázatot hoz egy szívroham, akár egy lázzal járó vírusfertőzés is.
A súlyosan elhízottaknál a folyamat valamelyest megfordítható, náluk már a rövid, mértékletes testmozgás is komoly lépést jelenthet az élet meghosszabbítása érdekében.
Félix Hoffmann, az aszpirin feltalálója
A terhesség alatt szedett aszpirin, vagy a világon leginkább használt (paracetamol tartalmú) fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők befolyásolhatják a magzat nemi fejlődését, későbbi nemi magatartását. A kísérleti patkányoknál e szerek bizonyos mértékben akadályozzák a fejlődő agy "férfiasodási" folyamatát, állapították meg amerikai kutatók. (Az említett gyógyszerek a prosztaglandin-E2 nevű molekula szintézisét blokkolják.) Azon hím patkányok, amelyek szervezetébe az anyaméhben beépült a vegyület, felnőttkorban csekély érdeklődést mutattak a nőstények, a fajfenntartás iránt. A magzatkorban ilyen hatásnak kitett nőstények viszont felnőtt korukra "férfias" magatartási mintákat, párzási szokásokat fejlesztettek ki magukban (a Nature Neuroscience cikke szerint).
A hatást egyelőre csak patkányoknál vizsgálták, de ha embernél is igazolják a későbbi kísérletek a tételt, komolyan felvetődik a fontos kérdés, terhes nő szedheti-e ezeket a vény nélkül, minden patikában beszerezhető, hétköznapi gyógyszereket.
A skizofréniáért esetleg az anyaméhen belüli ólomszenynyezés felel, vélik amerikai kutatók, az ólommentes benzin széles körű bevezetése előtt (1960-as években) szülőkorban lévő nők vérmintái, s gyerekeik vizsgálata alapján. Kétszer annyi lett felnőttkorban a skizofréniás azok közül, akik terhes mamáját nagy mennyiségű ólomtartalmú kipufogógáz-szennyezés érte, mint akiknél ez csak kisebb mértékben történt. A vizsgálat (Columbia Egyetem, New York) elsőként nyújt arra esélyt, hogy e konkrét környezeti ártalom összefüggésbe hozható a későbbi kórral.
Az ólom megbolygatja az idegsejtek fejlődését a magzati lét azon szakaszában, amikor az agysejtek idegpályák egész hálózatát hozzák létre - ez adhatja a magyarázatot. Az ólom mérgező hatása következtében pusztulni kezdenek a sejtek, amikor pedig épülniük kellene. Az ólom hatása hasonló a magzati alkoholszindrómához, ezen állapot akkor figyelhető meg, ha az anya mértéktelen ivása miatt a magzat alkoholmérgezést szenved el. Bár újabb adatokra van szükség, de ha a feltevés igaznak bizonyul, fontos lépés lehet a skizofrénia okainak felderítésében.
A mentális zavarok közül talán ez a legsúlyosabb kór, kialakulásának okáról keveset tudnak a kutatók, s még abban se biztosak, hogy egy konkrét betegségről van szó, vagy különféle okból kialakuló pszichés zavarok láncolatáról. Az eredmények igazolása fontos érvet jelenthet az ólomtartalmú üzemanyagok teljes, világméretű betiltása érdekében folytatott kampányban is.
Az idősebb korban apává váló férfiak gyerekeinél, életük későbbi szakaszában, nagyobb valószínűséggel alakul ki skizofrénia, mint azoknál, akiket apjuk fiatalabb korban nemzett, állítják svéd kutatók (Karolinska Intézet). Határozott összefüggés állapítható meg ugyanis az apai életkor s az utódoknál megállapított skizofréniás esetek között. A kutatók feltételezése szerint a kockázat növekedését a spermiumok idősebb korban gyakrabban, és nagyobb méretekben előforduló meghibásodása, mutációja okozhatja.
A 700 ezer ember bevonásával végzett, minden eddiginél átfogóbb vizsgálat most meggyőző módon erősítette meg a korábbi feltételezéseket. 1973 és 1980 között született skizofréniások adatait elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy az érintettek 15,5%-ánál szerepet játszott a kór kialakulásában az, hogy apjuk, születésük idején 30 évnél idősebb volt.
Angliában és Walesben a gyerekvállalás átlagos életkora az elmúlt 2 évtizedben 29,2 évről 32,1 évre tolódott (a British Medical Journal közlése szerint). Az apává válás korának 3 éves többlete a skizofréniás megbetegedések számának 12,15%-os emelkedését jelenti. A kérdés nem csak nemzeti szinten, de világméretekben is nagy jelentőségű, hisz karrierszempontok, s más tényezők miatt a világ egyes térségeiben egyértelműen későbbi életkorra tolódik a férfiak gyerekvállalása. (Tolódik a nőké is, ám témánk szempontjából ennek jelentőségét a Karolinska Intézetben nem vizsgálták).
A skizofrénia első tünetei: hallucináció, téveszme, káprázatok, más viselkedésbeli változások többnyire a serdülőkor végén, a fiatal felnőttkor (20-as évek) elején jelentkeznek. A 15-35 év közöttieknél világméretekben, 24 millió embert érint.
A szegényebbek körében gyakoribb az alvászavar, a fejfájás, a krónikus kórokra való hajlam, mint a tehetősebbeknél, próbálja adatokkal bizonyítani az osztrák statisztikai hivatal. Az országos összesítés szerint a havi 780 eurónál (190 ezer Ft.) kevesebbet kereső családban élő 14 év alatti gyerekeknél 9% százalékos az alvászavarokkal küszködők aránya, míg a 780-1600 eurós (kb. 400 ezer Ft.) jövedelműeknél 5%, a még magasabb kategóriában csak 3 százalékos. A 15-64. év közöttieknél az arány 15, 12, illetve 10%, a 65. életévnél idősebbek körében pedig 34, 28 és 23 százalékos.
A fejfájással küszködők felmérésekor is hasonló összefüggést állapított meg a statisztikai hivatal ugyanezen életkori és jövedelmi kategóriák alapján. A 14. évnél fiatalabbak körében a legszegényebb kategóriában 11, a leggazdagabbak között 7%-os a fejfájásra panaszkodók aránya. Ízületi gyulladás a 65. év fölöttiek 34%-át kínozza a legalacsonyabb jövedelmű rétegben, míg csak 25%-ot a legmagasabb kategóriában. Minden életkorban az alacsonyabb jövedelműeknél több a betegségekkel küszködők, az ápolásra szorulók aránya, mint a magasabb jövedelműeknél.
A szűkös anyagi körülmények közötti élet stresszt okoz, s ez sérülékenyebbé teszi az emberi szervezetet, ami felerősíti a megbetegedés kockázatát, hangzik a szakértői magyarázat. A kisebb jövedelműek körében nem csak rövidebb a születéskor várható élettartam, hanem megnő annak az esélye is, hogy a nyugdíjasévekben többet szenvednek betegségtől, mint a jobb módúak.
Szívbajt okozhat a bosszankodás, az enyhe depresszió, az ellenségeskedő környezet - tudják a laikusok is, ám most amerikai kutatók fényt derítettek az összefüggésekre is. A lélektani tényezők fokozzák egy bizonyos fehérje (a C-reaktív protein) termelését, aminek szerepe van a különféle szívbetegségek kialakulásában. A CRP-t a máj választja ki, például az erek falán jelentkező gyulladások ellenszereként.

