Az Európai Unióban a brit férfiak a legidegesebbek, és az építőipar a legveszélyesebb foglalkozás. A 25 és 50 közötti dolgozó brit férfiak 40 százaléka gondolja azt, hogy a munkája károsítja az egészségét. A világon évente 1,2 millió ember veszíti el életét munkahelyi balesetekben és a foglalkozásukhoz köthető betegségek miatt. Összesen több mint 250 millió munkahelyi baleset történik egy év alatt, és 160 millióan betegszenek meg munkájuk miatt - így számol a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). Az esetek zömét a fejlődő országokban regisztrálják, a Közel-Keleten és Ázsiában csaknem négyszer-ötször annyian sérülnek vagy betegszenek meg, mint például az Európai Unióban. És természetesen egyes állások is veszélyesebbek, mint mások: az építőipari munka egészségügyi kockázata csaknem tízszerese a pénzügyinek.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nemrégiben kiadott jelentéséből az is kiderül: a férfiak által elszenvedett munkahelyi balesetek száma majdnem háromszorosa a nőkének. Százezer férfiból körülbelül 5300 hiányzott négy napnál többet a munkájához kapcsolódó balesetek és betegségek miatt, míg a 100 ezer nőből csak 1900. Utóbbiak azonban jobban megszenvedik (vagy gyakrabban vallják be) a munkához kapcsolódó pszichés problémákat. A felmérés tanúsága szerint ugyan mindkét nemnél a második leggyakoribb munkához kapcsolódó egészségügyi panasz a stressz, a depresszió, illetve a szorongás, ám az unióban magukat munkahelyi ártalom miatt betegnek valló férfiak átlagosan 16,5 százaléka nevezte így meg panaszát, míg a nők 20,2 százaléka tette ezt.

A különbségeket azonban a tanulmány szerzői szerint az is okozhatja, hogy a két nem általában más típusú állásokat vállal: az építőiparban dolgozó nő körülbelül annyira gyakori jelenség, mint az óvó bácsi. Továbbra is a csonttörések, ízületi problémák és izomsérülések állnak első helyen az uniós munkahelyi balesetek gyakorisági rangsorában. Nagy-Britanniában viszont a férfiak 30,5 százaléka vett ki szabadságot munkahelyi stressz, depresszió vagy szorongás miatt, és ennél alig 14 százalékponttal többen panaszkodtak csont- vagy izomsérülésekre. (A brit nőknél csak 4 százalékpont volt a különbség.)

Szakértők szerint a fejlett világban egyre nagyobb munkaidő-kiesést okoz a munkából fakadó pszichológiai túlfeszítettség. A mentális egészséggel foglalkozó brit Mind alapítvány kutatása szerint az emberek úgy látják: a munkahelyi stressz nagyobb eséllyel okoz pszichológiai vagy pszichiátria betegséget, mint a válás, a gyász vagy az egyedüllét. A 25 és 50 közötti dolgozó férfiak 40 százaléka gondolja azt, hogy a munkája károsítja egészségét. Pluszkilóikat, mozgáshiányukat és fáradtságukat, idegességüket egyaránt munkahelyük számlájára írják.