A munkahelyek többségében a számítógépek elhelyezése és általában az ülő munka körülményei nem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek. Sokan emiatt látászavarokkal és mozgásszervi panaszokkal küszködnek. Sokszor még a gazdag cégek sem teremtenek dolgozóiknak megfelelő feltételeket - mondta lapunknak Hódos Tibor. Az Országos Munka- és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) szakembere hozzátette: a számítógépes monitor önmagában - mivel rendkívül alacsony a sugárzási szintje - még napi többórás használat mellett sem okozhat egészségügyi problémákat.

A kedvezőtlen munkahelyi körülmények még mindig sok nyavalya forrásai. A rossz világítás okozta káprázás látászavarokat, fejfájást okoz, a nem megfelelő irodai bútorok használata pedig gyakran derékbántalmat, hátfájdalmat eredményez. A jelenlegi riasztó helyzetet a munkáltatók nem foghatják a követelmények hiányára.

Az egészségügyi tárca tíz éve érvényben lévő 50/1999. számú rendelete egyértelműen megszabja a képernyő előtti munkavégzés egészségügyi és biztonsági feltételeit. A jogszabály értelmében a napi munkaidejéből legalább négy órán át képernyőt használók esetleges látásromlását, pszichés és fizikai terhelését rendszeresen ellenőrizni kell. Az elvégzett "kockázatfelmérést" pedig a szükséges intézkedések megtételének kell követnie. A rendelet mellékleteiben pontosan megszabták a számítógép, az irodai berendezések, a világítás, a tükröződés, a zaj, a klíma, sőt még az ember-gép kapcsolat legfontosabb követelményeit is.

A jogszabályban foglaltak betartását az ÁNTSZ-eknek kell(ene) ellenőrizniük. A közegészségügyi hatóság munkatársai azonban képtelenek a sokezernyi hivatal, cég irodai munkakörülményeit egyenként megvizsgálni. Pedig lenne min változtatni - erősítette meg az OMFI tapasztalatait Horváth Endre, az ÁNTSZ Fővárosi Intézetének munka-egészségügyi osztályvezető-helyettese. A képernyős munkahelyek döntő többsége nem felel meg valamennyi előírásnak. Sokszor nem a pénz, hanem a hozzáértés, a szemlélet hiányzik ahhoz, hogy a munkáltatók megfelelő munkakörülményeket teremtsenek. Vizsgálataik eredményeként általában határozatban kötelezik az ellenőrzött cég, hivatal illetékes vezetőjét a szükséges intézkedések meghozatalára. A kontroll egységes szemléletének kialakítása érdekében az idén új vizsgálati tematikát vezet be a fővárosi ÁNTSZ. A munkáltatóktól kérdőíven tudakolják meg - gyakran helyszíni szemle keretében - a munkafeltételeket, s a felvett adatokat vetik egybe a kötelező érvényű rendelkezésekkel.

A munkáltatókat már a korábban említett rendelet is kötelezte a képernyős dolgozók látásvizsgálatának elvégeztetésére, de az ellenőrzés alapján szükségessé váló "munkaszemüveg" költségeit eddig nem kellett viselniük. Horváth Endre attól tart, hogy a jogszabály megfogalmazása pénzügyi vitákat eredményez. Kérdés lehet ugyanis, hogy miként értelmezendő "az éles látáshoz minimálisan szükséges eszközzel" történő ellátás. A szemüvegek ára ugyanis nagy szórást mutat: egy egyszerűbb bifokális (közelre és kissé távolabbra történő éles látást szolgáló) szemüveglencse húszezer forint körüli áron beszerezhető, míg az ugyanilyen célra szolgáló multifokális (a két szükséges dioptria között észrevétlenül fokozatos átmenettel készült) lencsék három-négyszer ennyibe kerülnek, és a szemüvegkeretek árai is hasonló eltéréseket mutatnak. Kérdés, hogy a munkáltatók hajlandók lesznek-e minimálisan szükséges eszközként a drágább szemüveget is megfizetni.