Meglehetősen lesújtó képet ad a magyarországi gyermek- és serdülő korosztály életminőségéről és egészségi állapotáról készült felmérés. Az adatokból kiderül, hogy a számos európai állam közül hazánkban az átlagosnál több a krónikus beteg, a magyar fiatalok alig töltenek időt a szabadban, rossz a hangulatuk, ráadásul toronymagasan vezetik a dohányzási statisztikát is. Az adatok még feldolgozás alatt állnak, a részeredmények alapján azonban annyi már tudható: a jövőben nagyobb gondot kell fordítani az egészséges életmódra nevelésére, hiszen az adatokat más európai országok hasonló vizsgálatának eredményeivel összevetve világosan látszik: szinte minden szempontból rosszabb egészségi és mentális helyzetben vannak a magyar fiatalok, mint más országok gyerekei, tízen- és huszonévesei.

Mint Czimbalmos Ágnes, a kutatás szakmai vezetője mondja, a kutatást végző Országos Egészségfejlesztési Intézet szakemberei meg is tették az összevetést a már feldolgozott részeredmények alapján. Kiderült: a krónikus betegségek előfordulását tekintve ugyan valamivel jobb a hazai helyzet, mint más európai országok gyerekinél, fiataljainál, ám az e korosztályokhoz tartozó megkérdezettek saját maguk egészségéről igen rossz véleménnyel vannak. Míg az ír fiatalok 79 százaléka vélekedett pozitívan saját egészségéről, addig a csehek 68 százaléka, a magyar fiatalok közül pedig csak - jóval elmaradva a 66 százalékos átlagértéktől - minden második érzi egészségesnek magát. A vizsgált országok közül az utolsó előtti helyet szerezték meg a magyar fiatalok, amikor az "Élvezed-e az életet?" kérdésre kellett válaszolniuk. A megkérdezetteknek alig 91 százaléka válaszolt igennel, szemben a holland vagy a cseh fiatalok 97 illetve 94 százalékos eredményével. E kérdésnél az utolsó helyen a lengyelek végeztek, alig egy százalékkal lemaradva a magyar gyermekek, illetve serdülők mögött. Az e korosztály általános hangulatát firtató kérdésre a magyar fiatalok 87 százaléka adott pozitív választ, messze elmaradva a 93 százalékos európai átlagtól, nem beszélve a holland vagy az ír fiatalok 98 illetve 95 százalékos "eredményéről". Ugyanakkor érdekes, hogy a franciák még nálunk is rosszabb eredményt értek el: 84 százalékos pozitív válaszukkal az utolsó helyre szorultak e "közérzetjelentésben".

A magyar kicsik és nagyok kevés időt töltenek a szabadban: a kutatási eredmények azt mutatják, hogy csak 70 százalékuk érzi úgy, elegendő időt tölt szabad levegőn, szemben a brit vagy a német fiatalokkal, akik 86 illetve 96 százalékban elégedettek azzal az időmennyiséggel, amelyet szabadban tölthetnek. A görög fiataloknak sikerült leginkább "alulmúlniuk" ezt a 87 százalékos átlageredményt, a maguk 68 százalékával. Vitathatatlanul a legrosszabb a helyzet a dohányzás terén: a válaszadó 8 és 18 év közötti magyar fiatalok 14,6 százaléka vallotta dohányosnak magát (igaz, ebbe a kategóriába sorolódtak azok is, akik akár hetente csak egy szál cigarettát szívnak el). Ugyanakkor ezzel a 13 ország "listavezetőivé" váltak gyerekeink, hiszen a vizsgált országok "átlaga" is csak 10,6 százalék, nem beszélve arról, hogy a lengyel fiataloknak csupán 5,7 százaléka vallotta magát dohányosnak. Ez utóbbi eredménnyel kapcsolatban Czimbalmos Ágnes elmondta: sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani az egészség-nevelésre, azon belül is a dohányzás visszaszorítására. A kutatás szakmai vezetője hozzátette: a valós eredmények még ennél is kedvezőtlenebbek lehetnek, hiszen ezek az adatok a gyermekek, serdülők önbevallásán alapulnak, és ők hajlamosak a kérdésekre adott válaszaikat "szépíteni". A pontos adatok meghatározásában segít majd a szülők által kitöltött kérdőívek feldolgozása, ám ez az elemzés még folyamatban van. A vizsgálat 25, véletlenszerűen kiválasztott iskola 129 osztályában zajlott, és közel 3300 tanuló bevonásával készült.

Kísérleti jelleggel, talán már idén ősszel bevezethető négy kistérségben - Makón, Miskolcon, Marcaliban és Veresegyházán - az a rendszer, amely bizonyos egészségvédelmi és -fejlesztési feladatokat irányoz elő az oktatási intézmények számára, cserébe az iskolák normatív támogatást kapnak az államtól - mondta Somhegyi Annamária, az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium népegészségügyi főosztályának főtanácsosa. Mint mondta: a program keretében az iskolák számára megvalósítandó négy feladat: az egészséges táplálkozás biztosítása (a büfében illetve az iskolai menzán), a mindennapi testmozgás lehetővé tétele, az egészségtan valamilyen formában történő oktatása, továbbá a gyerekek személyiségének fejlesztése. Amennyiben a rendszer beindul, 5-10 év múlva már minden állami fenntartású oktatási intézményben alkalmazni lehet a programot - mondta az egészségügyi szaktárca főtanácsosa.

A project szervezői az Európai Unió hét tagállamában és Svájcban kezdték el a gyerekek és serdülők egészségi állapotát, közérzetét mérő kérdőív kifejlesztését. Erre azért volt szükség, mert a viszonylag kevés, gyerekek számára készített kérdőív döntő többsége az Amerikai Egyesült Államokból származik.