Az asztmások száma az elmúlt három évben több mint ötvenezerrel nőtt, és a legfrissebb adatok szerint 1990 óta tavaly először emelkedett a krónikus hörghurutban megbetegedők száma is. Az ellentmondásos adatokban valószínűleg nagy szerepe van annak, hogy a légszennyezettséget mérő állomások csak a tíz mikronnál (a milliméter ezredrészénél) kisebb átmérőjű porszemcséket mérik, márpedig a kutatások szerint ennél is fontosabb, hogy ezek között mennyi az öt mikronnál kisebb. Ezek ugyanis károsabbak az egészségre, mint a nagyobb porszemek.
Az apró az alattomos
"Az öt mikronnál kisebb szemcsék átjutnak a tüdő tisztítórészén, egészen a legmélyebb rétegekig, ahonnan aztán többé nem jutnak ki" - magyarázta lapunknak Tompa Anna, a Semmelweis Egyetem közegészségtani intézetének tanára. Az emiatt lassan kialakuló szilikózis és azbesztózis régóta ismert betegség, de az erre érzékenyeknél egyéb tüdőelváltozásokat, így hörghurutot és asztmát is okozhat a rendkívül finom por - mondta. A szemcsék ráadásul nem csak a tüdőre, hanem az immunrendszerre is hatással vannak: orrmelléküreg-gyulladást és allergiát okozhatnak, ez pedig asztmás rohamhoz vezethet.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint ugyanakkor a méret csupán fizikai minőséget, nem pedig egészségügyi hatást jelez. Ezzel vitatkozik Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport kémikusa. Szerinte elgondolkodtatók azok a kutatások, amelyek szerint az apró szemcsés por több mint fele dízelautók kipufogógázából származó koromból áll, azaz ugyanolyan összetevőket tartalmaz, mint füst. A kémikus elmondta: az apró szemcséjű por vizsgálata az unióban is napirenden van. Megjelent már egy angol kutatás, amely szerint az uniós polgárok életéből hat hónapot vesznek el ezek a porrészecskék.
Veszély a metróban
Az öt mikronnál kisebb porszemek nemcsak a kipufogógázokból kerülhetnek a levegőbe. Az átlagosnál több jut belőlük az építkezések mellett lakóknak is. Sőt az ÁNTSZ egy 2003-as vizsgálata szerint a metróállomások levegőjében olyan sok a por, hogy a peronon állók egészségét még a rövid időtartam ellenére is károsítja a "metrólevegő".
Tompa Anna szerint a szenynyezések ellen nem nyújtanak védelmet a házi légtisztítók, és a védőmaszkok közül is csak a kifejezetten "porálarcként" árusított darabok szűrik ki a kisebb részecskéket. Így a legegyszerűbb megoldás, hogy körülvesszük magunkat virágokkal, illetve tetőkertet alakítunk ki a lehető legtöbb lakóházon. A doktornő felhívta a figyelmet arra is, hogy a tévhitekkel ellentétben a daganatos megbetegedéseknél nincsen óriási szerepe a környezetszennyezésnek és a pornak: a kutatások szerint a dohányfüst százszor olyan káros a tüdőnek, mint a levegőben lévő egyéb vegyületek. Ám az adatok még így is aggasztók: száz daganat közül négyet bizonyíthatóan a szenynyezett levegő okoz.
Vaskövi Éva, az Országos Közegészségügyi Intézet főosztályvezetője lapunknak elmondta, a szálló por mennyisége utcáról utcára változhat. "Két, egymásra merőleges, hasonló forgalmú utca légszennyezettsége között is nagy különbség lehet, attól függően, hogy milyen irányúak és milyen szélesek az utcák, illetve milyen magasak a házak" - magyarázta. Aki az uralkodó, észak-déli széliránnyal merőleges, tehát kelet-nyugati tájolású úton él egy földszinti lakásban, az biztosan szennyezettebb levegőt szív, mint a környéken lakók túlnyomó többsége.
Krónikus hörghurutot, allergiát, asztmát és más tüdőbajt okozhatnak a rendkívül apró porszemcsék, ezek koncentrációját mégsem tüntetik fel külön a légszennyezettségi térképeken, amelyek így megtévesztők lehetnek. A szakemberek szerint az építkezések közelében és a metrón vagyunk a legnagyobb veszélyben. Egy friss brit kutatás szerint a szemcsék hat hónapot vesznek el az uniós állampolgárok életéből. Bár a hivatalos légszennyezettségi mutatók az elmúlt évtizedben folyamatosan javultak, mégis évről évre egyre több új tüdőbeteget regisztrálnak.

