Az asztma krónikus légzőszervi betegség, a hörgőcskék betegsége, amelyet a légutak gyulladása idéz elő, és bizonyos hatásokra reagálva a hörgőcskék beszűkülnek, ami a levegő áramlásának akadályoztatását eredményezi. Az asztmás ember hörgőcskéinek nyálkahártyája a gyulladás miatt vörös és duzzadt. A folyamatosan fennálló gyulladás évek alatt súlyosan károsítja a hörgőcskék falát, szöveteit, izmait.

Krónikus betegség: a betegnek élete végéig együtt kell élnie vele. Tünetei a zihálás, a köhögés, a beszűkült légutak miatt légszomj alakul ki, és ez akár életveszélyes is lehet. Az asztmás roham néha csak pár perc, de súlyos esetben napokig is eltarthat, aztán a nyálkahártya-duzzanat lelohadásával eltűnnek a tünetek is.

Az asztma gyakorisága évtizedenként mintegy ötven százalékkal nő, s mind többek halálát okozza. Magyarországon is gyakori - gyermekek körében pedig a leggyakoribb - krónikus betegség, amely a lakosság 2-5 százalékát érinti, amivel alig maradunk el a nyugat-európai átlagtól. A gyermekeknél ez az arány a fejlett országokban és hazánkban is tíz százalék körül van, előfordulása folyamatosan nő: az asztmás gyermekek száma az elmúlt huszonöt év alatt hatszorosára emelkedett. Az asztmások száma Magyarországon is rohamosan emelkedik, ma már két és félszer több a beteg, mint tíz évvel ezelőtt. Most nálunk körülbelül kétszázezren élnek ezzel a betegséggel.

Az asztma gyakoriságának oka, hasonlóan a többi allergiás betegséghez teljes egészében még nem tisztázott, a légszenynyezés, az életmód, illetve az örökletes hajlam mind-mind felelős lehet a betegség kialakulásáért. A statisztikák szerint az allergiások nyolc-tíz, de van, ahol még nagyobb százaléka lesz asztmás, ha valakinek pedig a mindkét szülője ebben a betegségben szenved, hetven százalék az esélye, hogy ő is asztmás lesz.

Az asztmából kigyógyulni csak a gyerekek tudnak: minden harmadik, korai stádiumban felfedezett kis asztmabetegnek megfelelő kezeléssel jó esélye van arra, hogy felnőttként már asztma nélkül élhessen. Igaz: a légutak elváltozásai műszerekkel ekkor is kimutathatók, s a tünetek is újra jelentkezhetnek. A minél korábban elkezdett kezelés náluk és a felnőtt betegeknél is nagyon fontos: a légúti nyálkahártyában maradandó károsodásokhoz és a légzésfunkció beszűküléséhez vezető gyulladás ugyanis már az asztma korai stádiumában is elkezdődik, így a hatékony kezelés ezeket a visszafordíthatatlan károsodásokat előzheti meg vagy lassíthatja a folyamatot. Ráadásul megelőzhetők a krónikus asztma késői következményei, a bronchitis, a tüdőtágulás és szívelégtelenség.

- Megfelelő, korrekt diagnózissal, hatékony terápiával valóban van segítség - mondja dr. Kósa Lajos, a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet főigazgatója, aki szerint tévhitek is nehezítik ma az asztma hatékony kezelését. - Nemcsak téves, de káros is a szteroidokkal szembeni előítélet, hogy az ennél a betegségnél alkalmazott szerek ugyanolyan károsak, mint a máshol alkalmazott szteroidok. Az asztma esetében kizárólag ezek a helyileg ható, gyulladást is csökkentő készítmények, amelyek a betegség minden fázisában hatnak és a beteget egyensúlyban tartják - mondja a szakember. Mégis a betegek egy jelentős része teljes egészében kimarad a kezelésből, s ha végül el is jutnak a szakemberekhez, már túl későn. Amikor a súlyos, maradandó károsodások kialakultak, legfeljebb a tüneteket lehet valamelyest enyhíteni.