Az indexet állami statisztikák, betegek véleménye és független felmérések alapján állította össze a brüsszeli székhelyű kutatóközpont, az Európai Bizottság Információs Társadalom és Média Főigazgatóságának támogatásával és az EU jelenlegi svéd elnökségének közreműködésével.

A konkrét adatokat vizsgáló felmérésben Magyarország az elérhető 1000 pontból 633 pontot ért el. A rangsort a 875 pontos Hollandia vezeti immár második éve, majd a sorban Dánia (819) , továbbá Izland (811) és Ausztria (795), Svájc (788) és Németország (787) következnek.

Az idei EHCI Magyarországot - a szomszédos országok közül - Szlovénia (668) és a Cseh Köztársaság (667) mögé, de Lengyelország (565) és Szlovákia (560) elé sorolja, mivel néhány éve legalább próbálkozik valamiféle egészségügyi reform végrehajtásával. A meggyőző eredmények azonban az elemzők szerint hiányoznak. Némi fejlődést az egészségügyi fogyasztói tájékoztatásban tapasztaltak.

"Vannak jelek, amik azt mutatják, hogy nagyvonalúsága miatt a rendszer nyomás alatt áll. A jelenlegi magyar kezelési eredmények meglepően alacsony szinten állnak a 60 éves állami egészségügyi tapasztalat ellenére. Ez a kínos helyzet még rosszabb lehet a pénzügyi válság miatt" - vélekedik Arne Björnberg kutatási igazgató.

Az indexhez írt tanulmány mindazonáltal Magyarországot azon néhány ország közé sorolja - mások mellett a listát vezető Hollandia és Dánia társaságában -, amelyekben az átlagnál gyorsabban halad az egészségügy felhasználóbarát irányban történő fejlesztése, köszönhetően a betegjogok és a betegek tájékoztatása terén végrehajtott reformoknak. A pozitívumok közt megemlítik az orvosok regiszterét is tartalmazó Doctor Info szolgáltatást.

"Ez az egyedüli példa arra, hogy egy „monolitikus” egészségügyi finanszírozással rendelkező ország szánja el magát erre. Magyarország példája jól mutatja, hogy az EHCI-pontokban fontos javulás érhető el, anélkül, hogy növelni kellene az egészségügyi kiadásokat" - állapítják meg a szerzők.

A szerzők általános megállapításai szerint az idei mérések azt mutatják, hogy az európai egészségügy élenjáró szereplői kezdik alkalmazni az egészségügyi tájékoztatás rendszerét, és bevonni a betegeket a döntéshozatalba, kikényszerítve ezzel a rendszer tökéletesebbé válását. A rangsor alján ellenben sok olyan ország található, amelyek kitartanak a régi típusú, hierarchikus rendszerben működő és kevéssé átlátható egészségügy mellett. Ez a hiányosság kihívás az EU egyenlőségre és szolidaritásra vonatkozó alapelveivel szemben.