Ingerelje az agyát

Mindegy, hogy keresztrejtvény, sodoku vagy más agytorna, nem biztos, hogy valóban formában tartják az agyat. A képzettség hiánya azonban erőteljesen jelzi a kognitív visszaesést. Minél többet próbált tanulni, annál jobban fog menni az agytorna később is. A megoldás kulcsa valami új. Az ismeretlen kihívása valószínűleg hatékonyabb, mintha mindig ugyanazt a keresztrejtvényt oldjuk meg.

Nem kellenek a táplálék-kiegészítők

A kiegészítőknek egyre rosszabb a hírük, még a régi kedves ismerős multivitamin-készítmény is csak kidobott pénz. Az agyserkentők, mint amilyen a ginkgo és a melatonin szintén mehetnek a kukába. Igaz, hogy “természetes” alapanyagokat tartalmaznak, még lehetnek mellékhatásaik.

Kapcsolódjon ki

A stressz túlterheli az agyat, mert elönti káros vegyületekkel a hippokampuszt és más, a memóriában szerepet játszó agyi területet. Néhány tudós azt feltételezi, hogy a kiegyensúlyozott élet és a relaxáció, mint pl. a jóga, társas összejövetelek és a kézimunka késleltetheti a memóriazavarokat azzal, hogy csökkentik a stresszt. 

Egyen halat

Néhány elmélet a hal étrendbe való iktatásának tulajdonítja az elképesztő tanulási képességek kialakulását. Az esszenciális zsírsavak, mint pl. az Omega-3, nélkülözhetetlen az agyi funkciók szempontjából, és előnyösnek tűnnek az agykárosodással járó folyamatok, továbbá a depresszió kezelésében. A kiegészítők hatékonysági vizsgálata vegyes eredményeket hozott, más forrásokból szerezzük be az adagunkat, pl. zsíros halakból, vagy növényevő állatok húsából. 

Élvezze a kávét

Egyre több bizonyíték van arra, hogy a koffein megvédheti az agyat. Nagyléptékű tanulmányok állítják, hogy napi 2-4 csésze biztosíthatja a normális agyműködést, és 30-60 %-kal csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulását. Az nem tiszta, hogy az előnyöket a koffeinnek köszönhetjük, vagy az antioxidánsoknak, de az a jó kis délutáni tejeskávé valószínűleg javított a mai teljesítményen, és a tíz évvel későbbin is. 

Jót tesz a szépítő alvás

Mikor pihenünk és álmodunk, az emlékek újra előtörnek, egyesek kitörlődnek, mások elraktározódnak. Egy nemrégiben végzett tanulmány szerint ha nem alszunk, akkor fehérjék épülnek a szinapszisokra, és ettől lehet, hogy nehezebben gondolkodunk és sajátítunk el új ismereteket. Ha valaki krónikus alvászavarban szenved, akkor idősebb korábban visszaesik a mentális teljesítőképessége, bár lehet, hogy az összefüggés nem ok-okozati. 

Vigyázzunk a testünkre

A többnyire megelőzhető betegségek, mint a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás és a magas vérnyomás mind hatással vannak az agyra is. Összefüggésbe hozzák őket a szellemi hanyatlás és a memóriazavarok kockázatával is. Ha rendben tartjuk a keringésünket, elkerüljük a cigarettát és a telített zsírsavakat, akkor kevésbé jelentkezik az életkorral összefüggő agykárosodás. 

Figyeljünk az étkezésünkre

A túlzásba vitt lakmározás agyi elváltozásokhoz vezethet, ugyanakkor a túl kevés kalóriabevitel úgyszintén. Az extrém fogyókúra okozhat megnyugvást (ez magyarázhatja az anorexia-függőséget), de sok tanulmány kapcsolatba hozta a szórakozottsággal, zavarodottsággal és az emlékezet-kieséssel. 

Enni, enni, enni

A túl sok és a túl kevés energia is zavart okoz az agy finom működésében. Az alacsony cukor-és magas rosttartalmú diéta némi fehérjével és zsírral lassaban bontódik le az agyban, mint a magasabb cukortartalmú ételek (cukrok és fehér keményítő). A kiegyenlített emésztés megbízhatóbb energiaáramlást biztosít az agyba, így optimalizálja a szerv hosszú távú egészségét és teljesítményét. 

Mozogjon!

A tudósok kezdik azt feltételezni, hogy a rendszeres aerobic edzés lehet a legfontosabb, amit megtehet az agy hosszú távú egészségmegőrzéséért. Míg a szív és a tüdő hevesen reagálnak egy sprintfutásra, az agy szép lassan és csendesen edződik. Az elméje frissessége érdekében naponta legalább 30 percet töltsön testmozgással.

Forrás: Medipress