A kapott eredmények szerint a rendszertelen táplálkozás miatt a középiskolások 15 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, s náluk egyre korábban jelentkezhetnek a szív- és érrendszeri panaszok. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet idén végzett reprezentatív felmérésében 3071 15-18 év közötti fiú és 3249 lány táplálkozási szokásait, táplálkozási ritmusát, s a főbb élelmiszerek fogyasztási gyakoriságát elemezték.

A táplálkozási ritmusról a következő eredmények születtek: a középiskolások 62 százaléka reggelizik naponta, 82,2 százaléka ebédel, s 74,7 százaléka vacsorázik. Tízórait 48,5, uzsonnát pedig 27,8 százalékuk fogyaszt. A reprezentatív vizsgálat során a kutatók a megkérdezett középiskolások antropometriai paramétereit: testtömegét, testmagasságát, derék- és csípőkörfogatát mérték meg, amelyekből kiszámították a testtömegindexet.

A kapott eredmények szerint a középiskolások 15 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Fiúknál 15,2, lányoknál 14,9 százalék ez az arány. A rendszertelen, s összetételében nem megfelelő táplálkozás egyik oka az elhízás gyerekkori kialakulásának, az egyre korábban jelentkező szív- és érrendszeri megbetegedéseknek.

Az elhízás két másik oka: az örökletes, illetve genetikai tényezők, valamint a mozgáshiány. A gyermekek táplálkozása és fizikai aktivitási szintje egyformán fontos szerepet játszik a testsúly kialakulásában. A televíziózás és a számítógépes játékok egyre népszerűbbé válása vitathatatlanul hozzájárul a gyerekek mozgásszegény életviteléhez. A középiskolások 57 százaléka csak alkalmanként és az iskolai tornaórákon sportol. A fiúk 30, a lányok 25 százaléka sportol rendszeresen.

A kormány által elfogadott népegészségügyi program kiemelt szempontként kezeli az iskolai felvilágosítások és az egészségvédelmi akciók kérdését. A fiatal korosztály egészségvédelme során megelőzhetők lennének azok a szív- és érrendszeri megbetegedések, amelyek a legfőbb halálokként szerepelnek a hazai statisztikákban. Információink szerint a program gyakorlati végrehajtásáért felelős Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakemberei annak a lehetőségét vizsgálják, hogy a háziorvosok hogyan tudnának több időt szentelni a kártyájukat leadó állampolgárok egészségvédelmére, felvilágosításra és betegségmegelőzésre. Azt is vizsgálják, hogy a megelőző jellegu háziorvosi tevékenységet hogyan lehetne anyagilag is elismerni, beépíteni az egészségbiztosító általi finanszírozásba.