A tíz évig tartó felmérést az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi rákkutatási ügynöksége folytatta le. A kutatók megállapítása szerint voltak olyan „utalások”, hogy a mindennapi, legalább 30 perces mobiltelefonálás növelheti a glióma kockázatát. Ám a szerzők hozzáteszik, hogy az eredményekből nem vonható le egyértelműen az a következtetés, hogy a sugárzás agytumort okoz. A pontatlanságok egyik oka lehet például, ha a vizsgálatokban résztvevők megkérdezésükkor nem jól emlékeztek arra, mennyit telefonáltak az elmúlt évtizedekben.

A tanulmány szerint a hosszabb ideig tartó hívások inkább összefüggtek a kockázat emelkedésével, mint a nagy számban lefolytatott hívások. Nem vizsgálták a kihangosítón keresztüli mobilozást, ahogy azt sem, milyen hatása van a testközelben – például a zsebben vagy éjjel az ágy mellett – tartott, bekapcsolt, ám használaton kívüli készüléknek. Azokat a korábbi eredményeket, melyek szerint a mobilozás éppenséggel csökkentené a rák kockázatát, „valószínűtlennek” nevezték a kutatók. Hangsúlyozták, hogy a tanulmány 2000-es kezdete óta jelentős változások történtek a mobiltelefonok használatában, ezért is fontos a további vizsgálódás.

A későbbiekben tervezett kutatások közt van olyan, melyben a fülre és a fültőmirigyre gyakorolt hatást elemeznék, egy másikban pedig a gyerekek mobilhasználatát vizsgálnák. A tanulmány elkészítésében 13 ország kutatói vettek részt, többek között Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország és Japán.
A felmérésbe bevont 12848 ember közül 5150-nek volt vagy meningiómája vagy gliómája.