A bangkoki Chulalongkorn Egyetem kutatói kimutatták, hogy a malacokban köhögés, tüsszentés, orrváladék és kötőszövet-gyulladás tünetei jelentkeztek négy nappal az A(H1N1) vírussal történő fertőzést követően. A 22 napos állatok közül azonban egyik sem pusztult el – számolt be a kutatás vezetője, Roongroje Thanawongnuwech.

„Az A(H1N1) nem pusztított el egyetlen sertést sem, láz és néhány influenzás tünet jelentkezett náluk” – nyilatkozta a kutató, hozzátéve, hogy a malacokban nagyméretű tüdőléziók is kifejlődtek. „Az is kiderült, hogy a vírus csak a légutakra korlátozódik, a vérben illetve más szövetekben sehol sem volt jelen.” Roongroje elmondta, hogy a kutatás abban a tekintetben is hasznosnak bizonyult, hogy többet lehetett megtudni a vírus új formájának fejlődéséről.

Az A(H1N1) vírus vélhetően a madár- és az emberi influenza keveréke, melyek a sertésekben találkoztak, létrehozva a H1N1 altörzset egy teljesen új genetikai mintával.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a vírus halálos áldozatainak száma a hétvégén meghaladta az 50 főt. Világszerte több mint 5000 fertőzéses esetről számoltak be, akik többségében viszonylag enyhe tünetek jelentkeztek.

A WHO a múlt hónapban hivatalosan átnevezte a sertésinfluenzát „A (H1N1) influenzára”, miután sok panasz érkezett amiatt, hogy a korábbi elnevezés Igazságtalan hátrányt jelent a sertéshús-kereskedelemre. A H5N1 madárinfluenzától eltérően a sertésinfluenza nem tartozik azon állatbetegségek közé, amelyeket be kell jelenteni a nemzetközi hatóságoknak. A sertések körében gyakori betegséget pusztán az állattenyésztéssel kapcsolatos ügyként kezelik.

Miután e hónap elején kiderült, hogy Kanadában egy ember fertőzött meg egy sertéscsordát, újabb bizonyíték adódott arra nézve, hogy a vírus bármelyik irányba képes terjedni.

A WHO, az ENSZ élelmiszerhivatala és az Állategészségügyi Világszervezet 2006-ban korai figyelmeztető rendszert vezetett be az állatbetegségek jelzésére.